Ism�t egy pofonegyszer� megold�s! Kicsivel t�bb mint sz�zmilli�, 10 m�ter �tm�r�j� �s 100 m�ter hossz� cs� megoldhatn� a felmeleged�s probl�m�j�t – legal�bbis k�t ismert brit k�rnyezetv�d� tud�s szerint. James Lovelock �s Chris Rapley �tlet�vel kapcsolatban az�rt akadnak k�telyek is.

„Ha csak a kiot�i egyezm�nyben �s az �vegh�zhat�s� g�zok kibocs�t�s�nak korl�toz�s�ban gondolkodunk, akkor soha nem fogunk komolyabb eredm�nyeket el�rni. A l�gk�rben tal�lhat� sz�n-dioxid mennyis�g�t radik�lis kell cs�kkenteni, m�gpedig oly m�don, hogy kivonjuk azt bel�le” – nyilatkozta Lovelock a BBC News-nak, miut�n Chris Rapley-el, a londoni Tudom�nyos M�zeum (Science Museum) vezet�j�vel k�z�sen egy alig p�r soros levelet tettek k�zz� a Nature tudom�nyos foly�irat legfrissebb sz�m�ban.

M�rn�ki megold�sok

Ahogy az a megjelent �r�s m�faj�b�l is kit�nik, Lovelock �s Rapley alapvet�en nem hosszas kutat�sokra t�maszkod� �tlettel �llt el�. Teoretikus jelleg� javaslatr�l van sz� jelen esetben, amelynek kapcs�n a lev�l szerz� is elismerik, hogy komolyabb hat�stanulm�nyok elk�sz�t�s�re van m�g sz�ks�g, noha az id� az�rt ugyancsak s�rget minket.

A legfrissebb „term�szetm�rn�ki” �tletekkel egyetemben Lovelock-�k gondolata is gyors �s radik�lis megold�st k�n�lna a glob�lis felmeleged�s megf�kez�s�re. Ha vasport sz�rn�nk a tenger fenek�re, ha hatalmas �rny�kol�kat telep�ten�nk az �rbe, vagy ha szulf�ttakar�val vonn�nk be az atmoszf�r�ban F�ld�nket, akkor viszonylag gyorsan �rhetn�nk el eredm�nyeket – igaz, k�rnyezetv�d�k mindegyik megold�s kapcs�n szkeptikusnak t�ntek azzal kapcsolatban, hogy vajon ilyen radik�lis emberi beavatkoz�sok val�ban csak a k�v�nt eredm�nyt �rik el, nem lesznek-e m�g s�lyosabb mell�khat�sok is.

Lovelock �s Rapley �tlet�t hallv�n szint�n nem estek �mulatba azok, akik fenntart�ssal fogadnak minden olyan �j �tletet, amely mark�nsan beleavatkozna a term�szetes folyamatokba.

N�h�ny milli� cs�

Mir�l is lenne sz� a k�t tud�s elk�pzel�se szerint? Mivel lehetne gyorsan �s hat�konyan cs�kkenteni a l�gk�ri sz�n-dioxid koncentr�ci�j�t? Nos, Lovelock �s Rapley szerint egy eg�szen egyszer� szerkezet seg�ts�g�vel. Egy alig 10 m�ter �tm�r�j� �s 100 m�ter hossz� cs�, amelynek fels� egyharmad�n�l egy szelepet helyezek el, megoldhatn� a glob�lis felmeleged�s probl�m�j�t. Igaz, ezekb�l a szerkezetekb�l t�bb mint 130 milli� darabot kellene elhelyezni a vil�g �ce�njaiban ahhoz, hogy az ember �ltal kitermelt �s feleslegesen a l�gk�rbe ker�l� sz�n-dioxid mennyis�ge egyharmad�val cs�kkenhessen, de ez �nmag�ban m�g nem jelentene komolyabb akad�lyt.

A szerkezet ugyanis t�nyleg roppant egyszer� elven m�k�dne. Ahogy a hull�moknak �s a tenger�ramnak k�sz�nhet�en ezek a v�zben vertik�lisan elhelyezked� cs�vek fel-al� mozogn�nak, �gy a tenger m�ly�r�l hidegebb �s t�panyagokban gazdagabb vizet hozn�nak a felsz�nre. A cs� lefele ir�nyul� mozg�sakor m�lyebb r�tegekb�l sz�rmaz� hidegebb v�z ker�lne a belsej�be, majd amikor felfel� mozog a cs�, a benne l�v� szelepek bez�r�dnak, s ezzel a cs�ben l�v� hidegebb v�z a felsz�nre jutna. A l�nyeg persze az, hogy a t�panyagokban gazdag v�zr�teg felsz�nre ker�l�s�vel megindulna az alg�k �s a zs�k�llatok szaporod�sa, ami az�rt fontos, mert mindkett� nagy mennyis�g� sz�n-dioxidot k�pes elnyelni.

Lovelock-�k szerint r�ad�sul a v�zfelsz�n ily m�don t�rt�n� h�t�s�nek m�s el�nyei is lenn�nek: ha mindezt p�ld�ul a Mexik�i-�b�lben v�gezn�k, �gy a hurrik�nok kialakul�s�nak es�lye is radik�lisan cs�kkenne, mivel ezek l�trej�tt�hez is meleg v�zfelsz�nre van sz�ks�g. R�ad�sul a v�zfelsz�ni algak�pz�d�s a dimetil-szulfid k�pz�d�s�t is el�seg�ti, m�rpedig ez ut�bbi nagyban hozz�j�rul az �ce�nok feletti felh�k k�pz�d�s�hez, ez�ltal k�zvetett m�don a felmeleged�s cs�kken�s�hez.

Gondok

Gondok azonban t�nyleg akadhatnak ezzel a megold�ssal is: neh�z megj�solni, hogy az ilyen jelleg� beavatkoz�s mik�nt bor�tan� fel a tengerek �l�vil�g�nak m�k�d�si menet�t, de az nagyon val�sz�n�nek t�nik, hogy radik�lisan beleny�lna abba. Penny Chisholm, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutat�ja a National Geographic News-nak nyilatkozva elmondta: Lovelock-�k m�dszer�vel nagy mennyis�g� sz�ndioxid is a vizek felsz�n�re ker�lne, s ahhoz, hogy sz�n-dioxidot legyen k�pes elnyelni a friss v�z, el�bb a benne l�v� sz�n-dioxidot kellene a l�gk�rbe „kil�legeznie”.

Ha a v�geredm�ny m�gis pozit�vnak bizonyulna, m�g akkor is fenn�ll annak a vesz�lye, hogy ezzel tov�bb �szt�n�zz�k az emberis�get az �vegh�zhat�s� g�zok kibocs�t�s�ra, hiszen azt l�tj�k: a sz�n-dioxid igen k�nnyen kivonhat� a forgalomb�l, �gy semmit nem kell tenni az �vegh�zhat�s� g�zok kibocs�t�s�nak cs�kkent�s��rt.