Nem v�letlen a versenyfut�s az Arktisz�rt – ezzel ma m�r mindenki tiszt�ban van. De nem csak az �szaki sarkvid�k alatt rejlenek kincsenek, a tengerfen�k nagyon sok hely�tt rendk�v�l gazdag nemesf�mben �s sz�nesf�mben is.

1960 janu�rj�ban k�t tengerfen�k-kutat�, Jacques Piccard �s Donald Walsh lesz�llt „minden tengerek fenek�re”, a vil�g �ce�njainak legm�lyebb pontj�ra, a Mariana-�rokba. Trieste nev� mer�l�haj�juk el�rte az �rok legm�lyebb, t�bb mint 10 kilom�ter m�lys�gben fekv� pontj�t, majd lassan emelkedni kezdett. A k�t kutat� t�l�lte az extr�m fizikai terhel�st, �ps�gben �rt�k el a felsz�nt.

Ma m�r azonban ez az eredm�ny sokak sz�m�ra kev�s. A modern technol�gi�knak k�sz�nhet�en a tengerfen�k napjainkban m�r sokkal k�nnyebben megk�zel�thet�, �gy nem csoda, hogy vannak akik, nem csak megpillantani akarj�k a m�lys�get, hanem ki is akn�zn�k az ott rejl� lehet�s�geket.

Dr�gul� f�mek, n�vekv� �rdekl�d�s

Ma m�r nincs felt�tlen�l sz�ks�g ember korm�nyozta mer�l�haj�ra, ha ismerni szeretn�nk, mit rejt a tenger feneke. Az Arktisz�rt foly� k�zdelem sor�n j�l l�tszik, hogy k�l�n�sebb megterhel�s n�lk�l is nyomozhatunk a felsz�n alatt tal�lhat� kincsek ut�n. M�rpedig a tengerfen�k tele van kincsekkel: arany, ez�st, platina, kobalt, r�z vagy tell�r – mind megtal�lhat� jelent�s mennyis�gben az �ce�nok fenek�n, �m kitermel�s�k eg�szen a legut�bbi id�kig igencsak k�lts�gesnek t�nt.

Csakhogy 2000 �ta a r�z vil�gpiaci �ra megn�gyszerez�d�tt, az arany� t�bb mint 250 sz�zal�kkal dr�gult, a kobalt� 230, a cink� 310, a nikkel� pedig t�bb mint 500 sz�zal�kkal n�vekedett. Ilyen jelent�s sz�nesf�m- �s nemesf�mdr�gul�s k�vetkezt�ben pedig k�nnyen lehet, hogy nemsok�ra rent�biliss� v�lik a tenger fenek�n megh�z�d� kincsek kitermel�se.

A felsz�nre hozatalhoz ugyan k�l�nleges technikai eszk�z�kre van sz�ks�g, melyek komoly beruh�z�st ig�nyelnek, �m az el�rejelz�sek szerint p�r �ven bel�l a f�m�rak olyan magass�gokba sz�khetnek, hogy meg�ri befektetni ezekbe az eszk�z�kbe.

D�bbenetes mennyis�g

M�lytengerkutat�k becsl�se szerint csak a V�r�s-tenger aljzata k�zel 100 milli� tonna �rt�kes �rcet rejt, enn�l is gazdagabb lel�hely a Csendes-�ce�n: 78 milli� tonna kobalt, 350 milli� tonna nikkel, �s 265 milli� tonna r�z mellett t�bb mint 7 milli�rd tonna mang�n h�z�dik meg az �ce�n m�ly�n. Ez ut�bbira, amely egy kicsap�d�si folyamatnak k�sz�nhet�en �ltal�ban „mang�ngomb�c” form�j�ban fordul el� a tengerfen�ken, m�r a nyolcvanas �vekben figyelmesek lettek: a mang�n keltette fel tulajdonk�ppen el�sz�r a m�lytengeri b�ny�szok figyelm�t.

De az aranyl�z sem ker�lte el a vizek m�ly�t! A Csendes-�ce�n fenek�n el�sz�r 1977-ben lettek figyelmesek egy k�l�nleges term�szeti jelens�gre: az aljzaton ak�r 400 Celsius fokos forr�s is felbugyoghat. Ez m�r �nmag�ban is csod�s jelens�gnek sz�m�tott akkoriban, h�t m�g amikor kider�lt, hogy a forr�sok kr�tereinek fala k�nvegy�letek form�j�ban k�l�nf�le f�meket tartalmaznak. A nyolcvanas �vek v�g�n egy n�met exped�ci�nak siker�lt jelent�s mennyis�g� aranyat is kimutatnia a kr�terfalb�l sz�rmaz� k�vekben: 30 gramm arany tonn�nk�nt – ez m�r olyan mennyis�gnek t�nt, amely�rt �rdemes al�sz�llni. Jelenleg P�pua �j-Guinea �s �j-Z�land partjain�l kutatnak hasonl� mennyis�g� arany rem�ny�ben kanadai illetve brit v�llalatok – �rja a Der Spiegel c�m� n�met hetilap.

Neh�z lesz szab�lyozni

Az arany mellett persze nemsok�ra m�s f�mek is arany�rban lehetnek: a sz�m�t�stechnikai iparban felhaszn�lt indium- vagy germaniumk�szletek ugyanis v�gesek – nem v�letlen�l ker�lt a tengerek m�lye az �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba. Persze a ny�lt tengerek fenek�n tal�lhat� kincsek kitermel�si joga val�sz�n�leg komoly vit�kat sz�l majd: hi�ba l�tezik az ENSZ-nek egy k�l�n szerve, az International Seabed Authority (ISA), amely e jogi k�rd�seket szab�lyozza, a legut�bbi id�k fejlem�nyei azt mutatj�k, nem lesz egyszer� rendet tenni a m�lyben.

Manaps�g, ha valaki szab�lyosan akar elj�rni, 250 ezer doll�r�rt v�s�rolhat licencet az ISA-t�l, amely 15 �vre jogos�tja fel egy adott helyen a kitermel�sre. A licencd�j azt�n az ISA �ltal visszaker�l az egyes �llamokhoz, csakhogy a Der Spiegel-nek nyilatkoz� Satya Nandan, a szervezet f�titk�ra is �rz�keltette: az �sszeg ugyancsak csek�lynek mondhat�, ha a tengerfen�ken tal�lhat� nemesf�mek mennyis�g�t figyelembe vessz�k.