A c�p�k m�rete elt�r�. A legvaskosabb k�z�l�k az 1,50 m�teres diszn�c�pa, amely v�gigsz�rcs�li a partok v�z alatti mered�lyeit, tengeri csillagok, tengeri s�n�k, zs�k�llatok �s tengeri ubork�k ut�n kutatva.
A legk�l�n�sebb form�val a dajkac�p�khoz tartoz� 3,60 m�teres sz�nyegc�pa, m�s n�ven a Wobbegong dicsekedhet. A szirtreped�sben megb�jva t�k�letesen beleolvad k�rnyezet�be, r�szint a sz�ja el�tti sz�nyegrojtokhoz hasonlatos bojtkoszor� miatt, amelyek k�l�n�sen j�l �lc�zz�k. A bojtok rendk�v�l �rz�keny tapint�-, szagl�- �s �zlel�szervek, s melyek azonnali harap�ingert v�ltanak ki, ha zs�km�nyt �reznek.
A dajkac�p�k m�sik faja med�z�val t�pl�lkozik. Mivel a med�za test�nek 98 sz�zal�ka v�z, ennek a c�p�nak olyan a sz�ja, mint egy l�facsar�, a k�l�nbs�g csak annyi, hogy a c�pa nem a levet, hanem a szil�rd maradv�nyt fogyasztja el.
A feh�rfolt� szirtc�pa sz�ja szint�n sz�v�sra specializ�l�dott. Ennek seg�ts�g�vel �gyesen ki tudja sz�vni a szirtreped�sekben megb�v� halakat a rejtekhely�kb�l. A nagyobb zs�km�nyokat azonban a t�bbi c�p�ra jellemz� m�don szokta elfogyasztani.
A sima c�pa t�bbsoros, meglep�en tompa �l� tagokb�l �ll� fogazata a kukoricacs� szemeire eml�keztet. Ezekkel a fogakkal kiv�l�an lehet kagyl�h�jat morzsolni. Az osztrigatelepek, melyekre beszabadul, t�voz�sa ut�n �gy festenek, mintha tank hajtott volna v�gig rajtuk.
A k�t m�terre is megn�v� gall�ros c�pa polipokkal t�pl�lkozik. Hogy fogai a s�kos, gumiszer� poliptestet meg tudj�k ragadni, aff�le kamp�kk� alakultak �t. Ez a c�pafaj nagyon kedveli a m�lyebb viz� tengereket, amelyekben ak�r 2000 m�terre is le szokott mer�lni.
A 45 centim�teres l�mp�s t�sk�s c�pa (vil�g�t� c�pa), amely kiz�r�lag a Csendes- �s Atlanti-�ce�n szigetvil�g�nak k�rny�k�n tany�zik, a has�n l�v� „l�mp�s” seg�ts�g�vel a legm�lyebb tengerfen�ken is eredm�nnyel kutat zs�km�nya ut�n. Ezek �ltal�ban kisebb h�sdarabok m�s nagyobb test� halakr�l.
Az 1,60 m�teres f�r�szes c�p�k hossz�, kardszer�en meghosszabbodott fels� �llkapoccsal rendelkezik, amelyb�l k�t�l� fogak �llanka ki. Seg�ts�g�kkel az c�pa v�gigsz�ntja az iszapot vagy az algatelepet, hogy megsebezze, meg�lje, majd megegye az ott megb�v� �llatokat.
A k�t m�teres angyalc�p�k t�k�letesen alkalmazkodtak a tengerfen�k k�n�lta �letm�dhoz. Csaknem annyira laposak, mint a r�j�k. Sz�n�k j�l leplezi �ket. �tlapjukon r�kok, csig�k �s egy�b puhatest� �llatok szerepelnek. Fejl�d�st�rt�neti szempontb�l az angyalc�p�k �tmenet a r�j�k �s a c�p�k k�z�tt. B�v�rokra csak akkor t�madnak, ha nem veszik �szre �ket �s r�juk l�pnek.