A nagy feh�r c�pa val�j�ban nem feh�r, ink�bb sz�rk�s vagy barn�s sz�nezet�. Legk�nnyebben tipikus h�romsz�glet�, f�r�szes fogair�l ismerhet� fel. Rengeteg k�l�nleges k�pess�ge van. P�ld�ul, ha a h�m el�r egy bizonyos nagys�got n�st�nny� v�ltozik (k�ztudott, hogy a n�st�ny nagyobb, mint a h�m). Val�sz�n�leg erre az a magyar�zat, hogy a faj csak �gy tudja fenntartani az egyedfejl�d�st, �s a szaporod�st, mert csak a „leger�sebb l�ncszem” maradhat �letben. M�sik k�l�nleges k�pess�ge, hogy a testh�m�rs�klet�t a v�zn�l ak�r t�z fokkal is magasabban tudja tartani, �s ez teszi k�l�nleges ragadoz�v�. Izmai ett�l hat�konyabban m�k�dnek. Ha akarja, a nagyobb halak k�z�l kiv�tel n�lk�l b�rmelyiket megt�madhatja, �s elejtheti. A tengerekben, �ce�nokban � a cs�csragadoz�. Senki sem mer vele szembe sz�llni, csak a cetc�pa, �s a j�l felfegyverkezett ember.
Ezt az er�s, sebes, sz�v�s c�p�t tartj�k a legkisz�m�thatatlanabbnak. M�s fajok, p�ld�ul a tigris-, vagy a mak� c�pa k�rbe�ssza �ldozat�t, miel�tt t�mad, de � minden „el�k�sz�let” n�lk�l r�veti mag�t �ldozat�ra. B�r az is el�fordult m�r, hogy a b�v�rok l�tt�n nyomban menek�lni kezdett.
A c�p�kra igen jellemz� �ramvonalas, torped� form�j� test, f�lhold alak� farok �s a sz�les mell�sz�k r�gt�n el�rulj�k, hogy ez a c�pa igen j� �sz�. Annak is kell lennie, mivel egy pillanatra sem �llhat meg, �lland�an �ramolnia kell a v�znek a kopolty�j�n, k�l�nben elpusztul. T�mad�s k�zben r�vid t�von is nagy sebess�gre tud felgyorsulni, �s n�ha m�g a v�zb�l is kiugrik. A feh�r c�pa szimata, �s l�t�sa is els�rang�, �ltal�ban a verg�d� mozdulatoknak nem tud ellen�llni. Annak ellen�re, hogy nem t�l gyakori faj, szinte mindenhol el�fordul. Mag�nyosan, vagy p�rokban �l, soha nem t�m�r�l falk�kba. A feh�r c�p�k v�ndorl�saik sor�n �tszelik az �ce�nokat is. Ilyenkor lassan, 3,2 km/h-s sebess�ggel naphosszat �sznak.