Jacques-Yves Cousteau egyszer n�gy, eleven, ny�lt tengeri feketefolt� c�p�t fogott, majd bez�rta �ket egy sz�k, v�z alatti ketrecbe. A k�vetkez� reggelre mind a n�gy c�pa megfulladt. A c�pa ugyanis nem tud l�legezni, ha nem �szhat (tisztelet a kiv�telnek). A t�bbi halhoz hasonl�an a c�p�k is kopolty�val l�legeznek. A ny�lt tengeri c�p�k, amelyek �lland�an �sznak, �gy aludniuk is �sz�s k�zben kell, a l�legzetv�telhez elegend� kit�tni a sz�jukat. Az oldott oxig�nt tartalmaz� v�z �t�ramlik a garat�regen �s a kopolty�kon, ahol az oxig�nfelv�tel t�rt�nik. Az oxig�n innen a v�rbe jut tov�bb, majd az �t- vagy h�t kopolty�r�sen �jra ki�ramlik. Ha a c�pa nem mozoghat, ennek igen gyors,  fullad�sos hal�l lesz a k�vetkezm�nye.
Sz�mos c�pafaj egyedei azonban minden kock�zat n�lk�l nyugodtan alhatnak vagy pihenhetnek a tengerfen�ken, egy szirteken, vagy valamilyen �regbe b�jva.
A tengerfen�ken tany�z� c�p�knak, �gy a homok-, dajka-, �s sz�nyegc�p�knak is az a szok�suk, hogy a homokba �gyaz�dva, gyakran �r�kon kereszt�l, mozdulatlanul lesnek zs�km�nyukra. Ek�zben egyik�k sem fullad meg, sem alv�s, sem zs�km�nyles�s k�zben. Ilyenkor a k�vetkez�k�ppen jutnak friss oxig�nhez: bez�rj�k kopolty�r�seiket �s kit�tj�k sz�jukat, azt�n besz�vj�k a vizet, majd becsukj�k a sz�jukat, �s kinyitj�k a kopolty�r�seiket, amiken kereszt�l kipr�selik a vizet.