Legf�k�pp a partokt�l t�voli vizek lak�ira jellemz�, �gy a feh�r-, k�k-, feh�rfolt� c�p�kra jellemz�, hogy kisebb halak nagy l�tsz�m� t�rsas�ga k�veti �ket. Ez a k�s�ret �tlagosan 70 centim�teres, n�ha 1,6 m�terre megn�v�, zebracs�kos kalauzhalakb�l, m�s n�ven pil�tahalakb�l �ll. „Saj�t” c�p�juk �rdek�ben k�pesek r�, hogy puhatol�dz� t�mad�sokat v�gezzenek a k�zeli haj�k, vagy cs�nakok ellen. Ez�rt kor�bban azt tartott�k r�luk, hogy �k kalauzolj�k a c�p�t az �ldozatokhoz. Val�j�ban csak arra k�v�ncsiak, hogy az �llat alkalmas-e r�, hogy k�s�ret��l szeg�djenek. Mit esznek ezek a halak? Legjobban a c�p�kat gy�tr� parazit�kat, vagyis a haltetvekre, a kicsi sebeket okoz� r�kokra �s a v�rsz�v� f�rgekre fenik a fog�kat. �k azok, akik „saj�t” c�p�jukat megszabad�tj�k ezekt�l az �l�sk�d�kt�l. H�l�b�l a c�pa nem falja fel �ket. (J� kis �zlet, nemde?) S�t, n�ha m�g meg is v�di �ket! A c�pa �s a kalauzhal teh�t szimbi�zisban �lnek egym�ssal. A kalauzhalak azonban m�s tengeri �llatokat is k�s�rnek, p�ld�ul a z �ri�s �rd�gr�j�t. Mivel ezek a r�j�k csak nagyon kicsi plankton r�kokat esznek, tisztogat�ik m�g a sz�jukba is be mernek �szni, ahonnan azt�n s�rtetlen�l surrannak ki.
Az egy m�ter hossz�ra is megn�v� g�lyatart�halak m�g egy�b hasznot is l�tnak az egy�tt�l�sb�l. El�ls� h�t�sz�juk a fej�k felett sz�v�k�v� alakult �t. Ennek seg�ts�g�vel a g�lyatart�hal stopposk�nt r�tapad a gazda-c�pa b�r�re, s �gy folytatja �tj�t. Ezeknek a halaknak �sszesen nyolc faj�t ismerj�k. K�z�l�k sokan r�szes�tik el�nyben „sz�ll�t�eszk�z�ket”, de nem kimondottan csak c�p�kra tapadnak, p�ld�ul tekn�s�kre, b�ln�kra �s r�j�kra is.