430 milli� �vvel ezel�tt eddig m�g ismeretlen �s�kb�l kifejl�dtek a f�l m�ter hossz�s�g� �shalak (Acanthodi�k).
410 milli� �vvel ezel�tt „tal�lt�k fel” a fels�- �s als�-�llkapcsot. Ezt megel�z�en az �shalak puha, kicsi, kerek sz�v� sz�juk volt, olyasf�le, amilyennel a ma is l�tez� �llkapocs n�lk�li k�rsz�j�ak, �gy p�ld�ul az ingoln�k rendelkeznek. Ekkor v�ndoroltak �t a sz�jba a az el�ls� kopolty��vek csontjai, �s ott �talakultak �llkapoccs�. Majd a b�rfogak v�ndorl�sa is elkezd�d�tt ugyanebbe az �llkapocsba. �gy keletkezett a fogazat.
395 milli� �vvel ezel�tt az �shalak ut�dainak fejl�d�si vonala t�bb �gra bomlott, �gy egyebek k�zt a p�nc�los halak, �s az �sc�p�k fajaira. A 8 m�teres nagys�got is el�r� p�nc�los halak fej�t �s mellr�sz�t az �sc�p�k elleni v�dekez�s miatt vastag csontlemezek fedt�k, melyek oltalm�ban azut�n gyakran meg is t�madt�k az �sc�p�kat, amelyek pedig elk�peszt� gyorsas�ggal �s hajl�konys�ggal igyekeztek vel�k szemben f�l�nyre szert tenni. A neh�z csontv�zat, a m�r eml�tett porcos anyagokb�l fel�p�l� k�nny� testszerkezet v�ltotta fel.
200 milli� �ve az �si c�p�knak veszedelmes ellenfelei t�madtak: a halgy�kok. Az ellen�k val� v�dekez�s c�lj�b�l a c�p�k h�t- �s hasi �sz�ja �les kardd� alakult �t. Amikor nagy sebess�ggel elsuhannak az ellenf�l mellett, ezek a kardok v�gighorzsolj�k annak test�t, �s s�lyos sebeket �tnek rajta. Ugyanerre a f�ldt�rt�neti id�szakra esik egy m�sik fontos v�ltoz�s is: a c�p�k sz�ja ekkoriban kezd a fejcs�cst�l a torok ir�ny�ba lefel� v�ndorolni.
170 milli� �vvel ezel�tt fejl�dtek ki a porcoshalakb�l a csontoshalak. V�zlatosan �gy: bizonyos porcoshalak kim�sztak a sz�razf�ldre �s t�d�t fejlesztettek. Az � lesz�rmazottai a k�t�lt�ek. A kisz�rad� vizekben �l� �s t�d�vel rendelkez� halak egy r�sze visszat�rt a tengerbe. F�l�slegess� v�lt t�dej�k �sz�h�lyagg� alakult �t. A felhajt�er� gondja ezzel megold�dott. Nem volt t�bb� sz�ks�g a porcos anyagb�l fel�p�l� k�nny� v�zra. Ez�rt az neh�z, nagy terhel�st kib�r� csontt� meszesedett. Kialakultak a csontoshalak, amelyek oszt�lya a c�p�k �s r�j�k kiv�tel�vel szinte minden egy�b halat mag�ba foglal. Szabadd� v�lt az �t a form�k �s a megmarad�s technik�inak l�legzetel�ll�t� sokf�les�ge el�tt. De ezzel a „c�pa-modell” m�g egy�ltal�n nem fejezte be p�lyafut�s�t.
160 milli� �ve l�teztek m�r olyan c�pafajok, amelyek szinte v�ltozatlanul maradtak fenn napjainkig. A c�pa teh�t egyike az evol�ci� legsiker�ltebb alkot�sainak. A c�pafajok t�bbs�ge valamivel fiatalabb, ezek fel�p�t�se 60 milli� �ve, vagyis a dinoszaoruszok kihal�sa �ta maradt csaknem azonos.
25 milli� �vvel ezel�tt�l 10 milli� �vvel ezel�ttig olyan c�pa�ri�sok �szk�ltak a tengerekben, mint a 12 m�teres Carcharodon megalodon, a feh�rc�pa rokona. A rekonstrukci�k szerint �ri�sfogakkal felfegyverzett sz�ja olyan nagy volt, hogy k�pes lett volna 8 �sszek�t�z�tt embert egyszerre lenyelni.
A fejl�d�s m�sik ir�ny�nak k�sz�nhet� a r�j�k l�trej�tte.