N�hanapj�n az ember, a Nagy Ismeretlen is megvizsg�land� t�rggy� v�lhat a c�pa sz�m�ra. Ilyenkor a c�pa el�sz�r merev pillant�st r�szegezve �ssza �t k�r�l. Majd �gy siklik el mellette, hogy v�gigs�rolja az ember b�r�t. Ez a k�stol�. A c�p�knak ugyanis nemcsak a sz�j�ban vannak �zlel�bimb�i, hanem a b�r�n is. Ezekkel tudja meg�llap�tani, �zleni fog-e az �ldozata. Az ember m�anyag b�v�rruh�ja nincs az �ny�re. Ez�rt azt�n a k�stol�t rendszerint nem k�veti t�mad�s. Ha azonban a b�v�r csak f�rd�nadr�got visel, a tal�lkoz� m�r vesz�lyes lehet. Ha az ember f�lelm�ben izzadni kezd, sok c�pa bizony�that�an megundorodik t�le. Ugyanis nem szereti a testszagunkat. Ha azonban az ember hevesen hadon�szva igyekszik �t t�voz�sra b�rni, el�fordulhat, hogy a c�pab�r kicsike fogainak csiszol�pap�rja v�resre d�rzs�li �t. A v�rszag pedig m�r megvad�tja az �llatokat, �s komoly t�mad�sra �szt�k�li. Ez a tapasztalat magyar�zza azt a t�nyt, hogy a nyakig fel�lt�z�tt haj�t�r�ttek meglehet�sen gyakran menek�lnek meg a c�p�k t�mad�sai el�l, de azok, akik levett�k ruh�ikat -hogy jobban tudjanak �szni- t�bbsz�r esnek �ldozatul a c�p�k v�rszomj�nak. Az el�zetes vizsg�l�d�s utols� fokozata a pr�baharap�s. B�r k�ts�gk�v�l igaz, hogy a nagyobb c�p�k k�pesek az embert eg�szben, vagy k�t r�szben elnyelni, a megt�madottak 95 % viszonylag csek�ly harap�snyomokat szenvedett el. Az „el�k�stol�k” feltehet�leg arra v�lem�nyre jutottak, hogy mivel az emberh�s �ze sem a hal�ra, sem a f�k��ra nem hasonl�t, nem �rdemes vele tov�bb k�s�rletezni.